A vádirat szerint a nő a 2010-es évek második felében, közalkalmazottként önálló intézkedésre jogosult vezető volt egy gyermekvédelem területén működő gazdálkodó szervezetnél, és így joga volt fizetés-kiegészítésekről dönteni.

A szervezet egyik kétszemélyes egységénél a feladatokat hónapokig csak egy dolgozó látta el, két ember munkáját végezve. A vádlott felajánlotta, hogy helyettesítés címén - egyébként a túlmunkáért jogszerűen járó — kereset-kiegészítést engedélyez a beosztott részére, ha ő annak a felét visszaosztja a számára. A munkavállaló az ajánlatot elfogadta, és egy éven keresztül az illetményemelésének felét a főnökének adta oda, aki így összesen közel félmillió forinttal gazdagodott.

A vádlott, miután már nem volt vezető, magához hívatta a gazdálkodó szervezet egy másik munkavállalóját. Azt ígérte, hogy az új vezetőnél közbenjár az érdekében, így biztosítva, hogy, ha a gazdálkodó szervezet megszűnne, akkor is legyen munkája a beosztottnak. Emellett azt állította, hogy illetményemelést eszközöl ki számára, azonban azt kérte, hogy a kettős közbenjárásért cserébe az emelés összegét havonta adja át számára. A munkavállaló az ajánlatot visszautasította.

A Fővárosi Főügyészség a volt vezetőt önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolta meg vádiratában.

A főügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat végrehajtandó börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre, és határozott időre tiltsa el ő attól, hogy közalkalmazottként dolgozzon. A vádirat vagyonelkobzási indítványt is tartalmaz, a gazdagodás mértékéig.

Az ügyben a bíróság 2025 márciusára tűzött előkészítő ülést.