Az ítélet szerint a vádlottak 2016 tavaszán elhatározták, hogy szexuális szolgáltatást nyújtó magyar nőket fognak Berlinbe utaztatni, felügyelik és irányítják őket, majd az ebből származó bevételből fedezik megélhetésüket.

A berlini „munkaterület” megszerzését követően a vádlottak Magyarországról szállítottak ki kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő nőket. Ők - rászorultságuk okán - elsősorban saját elhatározásukból kívántak prostitúciós tevékenységet végezni a családjaik anyagi biztonságának megteremtése érdekében. Az elkövetők által uralt berlini utcán, valamint a bérelt lakásokban 2016 márciusa és 2017 júniusa között legkevesebb tizenegy sértett dolgozott. A bűnszervezet tagjai a bevétel döntő részét kizárólag a saját és családjaik megélhetésére fordították, abból fedezték dologtalan, luxus tárgyak megszerzésére irányuló életvitelüket.

Az Egri Törvényszék bűnszervezetben, társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem, kerítés, valamint kitartottság bűntette miatt ítélt el hat vádlottat. A bíróság négy vádlottat 3 és 7 év közötti fegyházbüntetéssel sújtott. Megállapította, hogy a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók és a prostitúciós tevékenységből jogellenesen szerzett pénzre vagyonelkobzást rendelt el.

Az ítélet ellen az ügyészség négy vádlottal szemben a büntetés súlyosításáért, az elkövetők és védőik felmentésért, illetőleg enyhítésért fellebbeztek. Két - kitartottság bűntette miatt elítélt - nő vonatkozásában az ítélet jogerős.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a kiszabott büntetés indokolatlanul enyhe. Az elkövetők - közülük hárman többszörös visszaesőként - több mint egy éven át, összehangoltan szervezték a kiszolgáltatott magyar nők prostitúciós tevékenységét.

Mindezekre figyelemmel a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a cselekmények jellegére és módjára tekintettel súlyosabb büntetést szabjon ki az ítélőtábla.