A nyomozati iratokból a lap szerint kikövetkeztethető, hogy legalább három olyan szereplője van az ügynek, akik a nyomozati szakaszban egy ideig terheltek voltak, a bírósági tárgyaláson viszont már csak tanúk. Az, hogy kötött-e velük a Központi Nyomozó Főügyészség a köznyelvben vádalkuként említett megállapodást, államtitok - teszi hozzá a Népszava.

Eddig a sajtóban a különleges státussal csak Nagy Györgyöt hozták kapcsolatba, aki bár 2008 őszén előzetesbe került, hamar szabadult és csak tanú - igaz, a koronatanú - a perben, miközben a vádirat is úgy hivatkozik a vállalkozóra, mint a vitatott ingatlanértékesítési láncolat fő haszonélvezője és ötletgazdája. Az április 7-i első tárgyaláson az ügyészség zárt ülést kért, így azóta is csak találgatások vannak arról, hogy abban negyed órában Nagy esetleges alkuját érintő iratokat ismertettek-e. Az biztos, hogy a nyilvánosság kizárására "államtitok minősítésű irat" kapcsán volt szükség; Nagyra később úgy is hivatkoztak, mint akit az ügyészség "külön ismertetett okból nem vádolt meg".

A Népszava szerint még legalább két olyan személy lehet a csaknem két tucat vádlottat - köztük Hunvald György volt MSZP-s polgármestert - felvonultató ügyben, akikkel nyomozati alkut köthettek. Úgy tudjuk, mindketten jogászok. A valószínűsíthető "védett tanúk" tanúvallomásai a perirat részei, ám a nyomozati szakban az általuk - terheltként illetve tanúként - mondottak ma már államtitoknak számítanak.