Előveheti az ügyészség azokat a szervezett bűnözéssel kapcsolatos aktákat, amelyekre korábban rálátásuk lehetett azoknak a rendőröknek, akik az évtized korrupcióbotrányában érintettek.
Arra kíváncsiak ugyanis, hogy az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László-e az egyetlen, aki a gyanú szerint megvesztegette a főzsarukat.
Úgy tudjuk, az óvatosság nem véletlen, hiszen négy letartóztatott zsaru közül kettő, akik a Nemzeti Nyomozó Irodánál dolgoztak, olyan minősített adatokhoz, lehallgatási jegyzőkönyvekhez fértek hozzá, amelyek maffiaügyeket érintettek.
Információink szerint arra is kíváncsiak, „becsukták-e a szemüket" egy-egy ügyben, ahelyett, hogy intézkedtek volna.
Éppen ezért nem véletlen, hogy a Belügyminisztériumban felgyorsították annak a törvényjavaslatnak az előkészítését, amely lehetővé tenné, hogy bármikor ellenőrizhetők legyenek azok a vezető beosztású bűnüldözők, akik minősített adatokkal dolgoznak. A jelenlegi C típusú ellenőrzés ugyanis megbukni látszik, hiszen a négy letartóztatott rendőr közül három háromévente átesett ezen a vizsgálaton. Feltehetően mindent rendben találtak, mert tovább dolgozhattak magas beosztásban, azaz nem nyilvánították őket „kockázati tényezőnek". Az utóbbi évek nagy port kavart ügyei közül a diósdi-százhalombattai maffiaügy, valamint az olajbizottság aktái is részint megoldatlanok maradtak.
Mint megírtuk, a korrupciós ügy június 1-jén robbant, akkor Kalmár Tamást (fotónkon), a Budapesti Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi főosztálya vezetőjét és Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális bűncselekmények elleni osztálya vezetőjét vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba. Ezt követően Gulyás Imrére, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya vezetőjére és Koblencz Attilára, az NNI kiemelt ügyek osztálya felderítőjére csaptak le. |
Kapcsolat