2015. január 3-án, 12 óra 15 perc órai kezdéssel rendezték a Pesterzsébeti Jégcsarnokban az MTK-KMH Budapest U 14-es jégkorong-mérkőzést. A gyerekek mintegy negyedórával a kezdés előtt mentek a jégre, bemelegíteni. A rendezvényen jelenlévő KMH Budapest alelnöke, Preisinger Gábor szerint a mérkőzés utolsó harmadában, valamint a lefújást követően játékosaik mindegyike fejfájásra, rosszullétre panaszkodott. A sportvezető elmondta, feltűnő volt, hogy a meccs alatt folyamatosan szellőztették a jégcsarnokot. „Amikor a meccs befejezését követően mintegy félórával lefényképeztem a szén-monoxid mérőt, 191 ppm értéket mutatott - magyarázta az alelnök. - A rolba (jégkészítő gép - a szerk.) kezelője kérdésemre közölte: a műszer a mérkőzés alatt folyamatosan jelzett. Elmondása szerint a második harmadban a csarnok CO-szintje túllépte a kiürítési határértéket. Ekkor 208 ppm-re ment fel a szén-monoxid koncentráció, az előírás szerint a csarnokot 200 ppm-nél ki kell üríteni. Erről a csapatoknak nem szóltak, és engedték, hogy a gyerekek lejátsszák a hátralévő mintegy másfél harmadot. Szombaton délután a pályára lépő összes játékost megvizsgálták, majd benntartották a Heim Pál Kórházban. Több játékosnál magas értéket mértek, ők oxigénmaszkban feküdtek a különböző osztályokon” - mondta Preisinger, aki hozzátette. a meccs utolsó harmadában nem esett gól, a fiatal játékosok lelassultak, rosszulléttel küszködtek.

Az összecsapás 14 óra 15 perc körüli időben ért véget. A KMH Budapest egyik sportolója olyan rossz állapotba került, hogy szülei a jégcsarnokból a Heim Pál Gyermekkórházba szállították, ahová 14 óra 45 perc és 15 óra közötti időpontban érkezhettek. Ő volt az első, aki kórházi ellátásra szorult.

Mikor riasztották a katasztrófavédelmet?

15 órakor a jégpályát a közönség vehette birtokba. Ekkor még mindig nem történt semmiféle intézkedés a veszélyhelyzet elhárítása érdekében, noha a szén-monoxid koncentráció 200 ppm közelében lehetett. Azonban bizonyos idő elteltével valami történhetett, mert a jégcsarnok egyik munkatársa felhívta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot… A Privát Kopó megkereste a szervezet szóvivőjét, akitől azt szerette volna megtudni, hogy pontosan mikor (óra, perc) érkezett bejelentés a Pesterzsébeti Jégcsarnokban tapasztalt magas szén-monoxid koncentráció miatt. Kisdi Márk Máté a következő írásos tájékoztatást adta a bűnügyi portálnak: „A 2015. január 3-án a Pesterzsébeti Jégcsarnokban történt szén-monoxid-mérgezés miatt rendőrségi eljárás van folyamatban. Tekintettel az eljárásra, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak nem áll módjában a feltett kérdésre válaszolni.” A szóvivő a lap érdeklődésére - telefonon - azzal egészítette ki a semmitmondó „tájékoztatást”, hogy az ügyben eljáró nyomozóhatóság kifejezett tiltására nem árulhatta el a riasztás pontos időpontját. A Privát Kopó megkereste a jégcsarnokot üzemeltető egyesület, az ESMTK elnökét, Harót Jánost, aki elmondta, hogy 15 óra 5 perc és 15 óra 15 perc közötti időben értesítette munkatársa a létesítményben mért magas szén-monoxid értékről, akit arra utasított, hogy jelezze a veszélyhelyzetet a katasztrófavédelemnek. (Harót a Privát Kopó háromszori rákérdezésére is határozottan állította, hogy 15 óra 5 perc és 15 óra 15 perc között szerzett tudomást a kritikus helyzetről, és ebben az időszakban történhetett a bejelentés a katasztrófavédelem felé. Az elnök a bűnügyi portál érdeklődésére közölte: „ugyanilyen világos volt, mint most”. A telefonos beszélgetésre 15 óra előtt néhány perccel került sor - Privát Kopó.)

Noha a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője - a rendőrség kérésére - nem árulta el a riasztás pontos időpontját, a Privát Kopó a mentőszervezet honlapján rábukkant az eseménnyel összefüggésben - 2015. január 3-án, 21.30 órakor - megjelentetett közleményre. „Egy XX. kerületi sportlétesítményben szólalt meg a szén-monoxid-érzékelő szombaton délután. A tűzoltók egy perccel fél öt után érkeztek a helyszínre, a rajok  kiérkezésekor mintegy harminc ember várakozott az épület előtt” - olvasható a kommünikében. Amennyiben megfelel a valóságnak a jégcsarnokot üzemeltető egyesület elnökének állítása, miszerint délután negyed 4 körüli időpontban értesítették a katasztrófavédelmet, akkor vélhetően a kivonulási idő vonatkozásában negatív csúcsot dönthettek a mentőszervezet egységei, hiszen legalább 1 óra 15 perc szükségeltetett nekik a helyszínre érkezéshez, ami - ha igaz - szégyenteljes teljesítményként értékelhető. Viszont, amennyiben a bejelentéstől számított, optimálisnak tekinthető 15-20 perc vonulási időn belül jelentek meg a helyszínen a katasztrófavédők, akkor az üzemeltető vezetője által megjelölt bejelentési időpont sántít.

Összefoglalva: amikor a Pesterzsébeti Jégcsarnokban korábban mérkőzést játszó két utánpótlás csapat összes játékosa - szén-monoxid mérgezés gyanújával - már a gyermekkórházban feküdt, a közönség még vígan korcsolyázhatott a létesítmény jegén…

Jégcsarnok kiürítése: csak 200-as érték felett?

„A dolgozók korábban el lettek igazítva, hogy 200 ppm érték felett a létesítményt ki kell üríteni. A szolgálatban lévő jégmester az eligazításnak megfelelően járt el, mivel rendszeresen ellenőriznie kell a mérőállást a nyitva tartás alatt, és 200 ppm-hez közelítve szellőztetett, majd a 200 ppm átlépése után kiürítette a csarnokot. Az akkor jelenlévő közönség közül ezért nem is lett rosszul senki” - tájékoztatta a bűnügyi portált Harót János, a jégcsarnokot üzemeltető ESMTK elnöke. A katasztrófavédelem így számolt be közleményében az esetről: „A csarnok előtt várakozók közül többen jelezték, hogy fáj a fejük, illetve rosszul érzik magukat. Az FKI doktorszolgálata 18 embert vizsgált meg: hatnál enyhe szén-monoxid-mérgezést mutattak a műszerek, de senkinél sem volt olyan mértékű a mérgezés, hogy kórházba kelljen szállítani.”

Felmerül a kérdés: amennyiben a sportlétesítmény jegét az utánpótlás mérkőzést követően birtokba vevő közönség közül azért nem lett komolyabban rosszul senki, mert a jégmester 200 mpp szén-monoxid koncentráció átlépését követően kiürítette a csarnokot, mekkora lehetett a CO-érték a fiatalok jégkorongmeccsén, ha a két csapat összes játékosát kórházba kellett szállítani?

A pesterzsébeti elektromos rolba Debrecenben készítette a jeget...

Mi okozhatta a magas, egészségre káros szán-monoxid koncentrációt a jégcsarnokban? Vannak, akik a szellőztetőrendszer meghibásodására gyanakodnak, mások a gázüzemű rolbát teszik felelőssé a tömeges mérgezésért.

A jégkészítő gép (rolba) egy mérkőzés alatt négy alkalommal készít jeget, a jeges bemelegítést megelőzően, valamint minden harmad előtt. A Pesterzsébeti Jégcsarnokban hosszú ideje gázüzemű rolbát használnak, amely szén-monoxidot bocsát ki. A Privát Kopó értesülése szerint a jégcsarnok rendelkezik elektromos rolbával is, azonban azt 2014. szeptember elején - felújításra - Debrecenbe szállították. A sportkomplexumot üzemeltető egyesület elnöke elmondta: a létesítmény átadásakor a finn kivitelezők elektromos gépet adtak a jég karbantartására, azonban - Harót szerint - a gép nem alkalmas olyan minőségű jég készítésére, amit a bérlők jogosan elvárnak. „Tekintettel arra, hogy évek óta használjuk a gázos rolbát és semmiféle probléma nem volt eddig, így szén-monoxid probléma sem, melyet a mérő felszerelése óta kontrolláltunk, és az elektromos rolba nem volt napi használatban (tehát már a generálozást megelőzően sem - Privát Kopó), ezért felújításra a debreceni jégcsarnokba került, ahol a javítás fejében mintegy 3 hónapos próbaüzemet is végeztek vele” - magyarázta az üzemeltető felelős vezetője. Az elektromos jégkészítőt január 12-én szállították vissza Pesterzsébetre. Fontos megjegyezni, hogy a magyarországinál lényegesen fejlettebb jégsport-kultúrával rendelkező országokban (pl.: Svédország, Dánia, Finnország, Németország, Svájc, Szlovákia) kizárólag elektromos jégkészítő gépet használnak. Gyaníthatóan a finn kivitelezők sem véletlenül szállítottak villamos üzemű eszközt a pesterzsébeti létesítmény jegének karbantartására…

Korábban is panaszkodtak rosszullétre a sportoló palánták

A Privát Kopó felvette a kapcsolatot közel kéttucat olyan szülővel, akiknek gyermeke rendszeresen a Pesterzsébeti Jégcsarnokban sportol. Ők egybehangzóan állították, hogy csemetéik 2014. szeptember óta gyakran panaszkodtak fejfájásra, levertségre, erőtlenségre. Ez felveti annak gyanúját, hogy a 2015. január 3-i tömeges szén-monoxidmérgezést megelőzően is problémák lehettek a sportlétesítmény levegőjével.

Harót erre a következőt reagálta: „A szén-monoxidmérő 2014. februárban lett felszerelve, tehát értéket ettől kezdve tudunk mondani. Nem igaz az állítás, hogy a január 3-i sajnálatos eseményt megelőzően is magas volt a szén-monoxid koncentráció a jégcsarnokban, még a 80 ppm értéket sem lépte túl soha  a műszer.”

A történtekkel kapcsolatban az üzemeltető közleményt jelentett meg a Pesterzsébeti Jégcsarnok honlapján (esmtkjegcsarnok-pesterzsebet.hu), ebből következik egy részlet: „A CO mérő riasztási fokozatait az igazságügyi szakértő javaslatára átállíttattuk alacsonyabb szintre (50 ppm CO értéknél szellőztetés, 100 ppm CO értéknél a csarnok kiürítése). 2015. január 14-től a felújított elektromos jégfelújító gépet is újra használatba állítottuk a CO szint minél alacsonyabb értéken tartása céljából. A tervek szerint egy nagyobb teljesítményű elektromos jégfelújító gép kerül beszerzésre.”

Addig is: a rendőrség nyomoz…

Mik a tünetei a CO-mérgezésnek?

A CO-mérgezés kezdeti tünetei hasonlóak az influenzáéhoz, de láz nélkül.
Ezek a következőek: fejfájás, fáradtság, szapora lélegzetvétel, émelygés, szédülés.
Némely ember összetéveszti a mérgezés tüneteit az influenzával, vagy orvoshoz fordul, aki félrediagnosztizálja a tüneteket. Az ilyen tévedések számtalan esetben tragikus halálhoz vezetnek.

A CO-koncentráció mérésére nemzetközileg egységesen a -ppm- mértékegységet használjuk. A ppm jelentése parts per million, magyarul rész a millióban.
Hozzunk erre egy példát. Ha a CO-koncentráció 50 ppm, ez azt jelenti hogy egymillió levegőmolekula között 50 CO-molekula található.
Ez viszonylag egy alacsony koncentráció, de ha tartósan ebben a közegben lélegzünk, hosszútávon elkerülhetetlenül károsodik az egészségünk.