A közelmúltban egy 30 év körüli fiatalember akadt fenn az adóhatóság ellenőrzésén, aki vállalkozók szorult helyzetét kihasználva nyújtott nagy összegű kölcsönöket. Az így megszerzett plusz jövedelemből finanszírozta luxus életvitelét, ingatlanokat szerzett meg, drága autókat vásárolt, értékes lakásépítésbe kezdett. Az adóvizsgálat során azt nyilatkozta, hogy létminimum alatti jövedelemből él, és az édesanyjától kapott kölcsönből, valamint a korábban általa másoknak nyújtott kölcsönök vizsgált időszakban történő visszafizetéséből fedezte nagy értékű ingatlan vásárlásait és a gyakran cserélt luxusautókat.

A magánszemélynél lefolytatott vagyonosodási vizsgálat alatt a forráshiányok eredetét hitelt érdemlő módon nem tudta igazolni, mint utólag kiderült, életvitelét az eltitkolt jövedelméből finanszírozta. Az uzsorás fellebbezett, de a törvényszéki ítélet az adóhivatal ellen benyújtott keresetét elutasította, a törvénytelen ügyletekből származó jövedelemadóját helybenhagyta.

Hasonlóképpen járt egy, a már nyolcvanas éveiben járó, őstermelőként is tevékenykedő férfi, aki a vizsgálat alá vont időszakban 30 millió Ft kölcsönt nyújtott csaknem 20 magánszemélynek, miközben a szóban forgó négy évben bevallása alapján összesen 4,5 millió Ft jövedelemmel rendelkezett. A kölcsönök összege változó volt, előfordul 100 ezres és milliós nagyságrendű is. A kamatok a futamidő és kölcsön összegének függvényében változtak, volt olyan eset, ahol a 60%-ot is elérte.

Az uzsoratevékenységet folytató személyek terhére fejenként közel 8 000 000 Ft adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék gyanánt pedig több mint 8 000 000 Ft került megállapításra.