1999. október végén, Ambrus utolsó bankrablásánál - az Üllői úti OTP-fióknál - a vártnál korábban értek oda a rendőrök. A viszkis túszokat ejtett és lövöldözés kezdődött. Miután tüzet nyitott a zárt főbejáratra, egy túszul ejtett őr fedezékében a hátsó ajtón távozott - a rendőrség szerint 10 millióval. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Akcióosztály helyszínre küldött csoportját Labanc Ferenc, egykori kiemelt főnyomozó vezette.

- Négyen érkeztünk a helyszínre, két beosztottam a főbejárat két oldalán helyezkedett el; egy fiatal, tapasztalatlan rendőr hölgy, aki járőrtársával nem sokkal előttünk érkezett a bankhoz, a lövöldözés kirobbanásakor ijedtében a kocsink alá bújt, és félelmében bepisilt szegény - mondta a Privát Kopónak Labanc. - Rádión beszóltam a központnak, hogy nagy bajban vagyunk, tűzpárbajba keveredtünk a rablóval, akiről akkor még nem tudtuk, hogy a Viszkis, és azonnal küldjenek erősítést. Leállítottuk a forgalmat, az emberek azt hitték akciófilmet forgatnak, alig lehetett arrébb tuszkolni őket. Közben az elengedett túszokat a pénzintézet oldalablakán menekítettük. Egyik munkatársamat elküldtem a bank hátsó kijáratához, azzal, hogy tartóztassa fel a fegyveres bűnözőt. Mindegyikünknél rádió-adóvevő készülék volt, és kis idő elteltével a hátsó kijárathoz küldött emberem azt jelezte, hogy a rabló menekülni próbál, hátba tudja lőni, engedélyt adok-e a „levadászására”? Megtiltottam neki, hogy hátba lője a menekülő férfit. Alapelvem volt, hogy olyan emberre, aki egyébként nem tett kárt más testi épségében, és menekülőben van, hátulról nem lövünk. Beosztottam rövid idő elteltével jelentette, hogy a bankrablót szem elől tévesztette. Az erősítésként küldött első rendőri csapat egyébként 17, azaz tizenhét perc múlva érkezett a helyszínre! Erre a „futamidőre” azóta sem találok megfelelő jelzőt… Az életünkkel szórakoztak feletteseink. Utólag megmosolyogtató, hogy két órával Ambrus lelépését követően kivezényelték a bankhoz a Készenléti Rendőrség erőit - mindegyikükön golyóálló mellény, kezükben csőre töltött fegyver -, akik körbe vették az OTP-fiókot. Igaz, hogy a Viszkis már árkon-bokron túl járt, viszont a vezetők mutogathatták a médiának, hogy milyen „elrettentő” képet képes sugározni az általuk irányított rendőrség. Halálra röhögtem magam ezen a bohóckodáson.

Labanc Ferenc ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek felettesei, amiért megtiltotta, hogy Ambrust hátba lője beosztottja.

- Meg akartak fenyíteni, amiért megakadályoztam a Viszkis lepuffantását - mesélte az egykori rendőrtiszt. - A rendőri vezetés szinte vért hányt, vöröslött a főrendőrök feje a dühtől, amiért Ambrus bohócot csinált belőlük, és valószínűleg nem érintette volna őket nagyon érzékenyen, ha akkor ott „kilőjük” a srácot.

A Viszkis egyik rablása előtt Pintér Sándor akkori belügyminiszternek címezve egy 5 ezer forint értékűnek feltüntetett csomagot adott fel. Egy másik rablását az őt üldöző egyik nyomozó, Varju Lajos hasonmásává maszkírozva követte el, hogy még jobban bosszantsa a rendőröket.

- A fegyelmi vizsgálat végül azzal zárult, hogy jogszerűen jártam el, amikor megtiltottam társamnak, hogy hátulról lövést adjon le Ambrusra, így nem részesítettek fenyítésben - közölte Labanc.

„A csíki párduc a király, a Viszkis a legnagyobb tanár”- rappelte Ganxsta Zolee 2000-ben Ambrus Attiláról. Labanc Ferencnek viszont nincs túl jó véleménye a legendává vált bankrablóról. - Azért azt ne felejtsük el, hogy ez az ember súlyos lelki sérüléseket okozott az általa kirabolt bankok munkatársainak, hiszen üvöltött velük, mint egy állat, többször megtörtént, hogy durván tépte a női alkalmazottak haját, életveszélyesen megfenyegette őket - magyarázta a volt főnyomozó. -  Tudom, ez nem illik a Viszkis körül kialakult színes mítoszba, de az igazsághoz ez is hozzátartozik. A rablás a bűnelkövetés egyik legprimitívebb formája, amelyet többnyire primitív gondolkodású emberek követnek el, atomfizikusok csak nagyon ritkán…

Azt, hogy 12 börtönév után Ambrus szabad levegőt szívhat - minden túlzás nélkül - Labanc Ferencnek köszönheti, aki 1999. október végén, az Üllői úton nem engedte beosztottjának, hogy hátba lője menekülés közben.