A vádirat szerint a vádlottak - akik között az évekkel korábban, a vizsgált 1999 és 2002 közötti időszakban elkövetett bűncselekmény-sorozat idején fiatalkorú lányok és fiúk is voltak - többségében gyermek- és fiatalkorú intézetis lányokat kényszerítettek éveken keresztül prostitúcióra. Egymás között úgy adták-vették a 4-es számú főút mellé „munkába állított” személyeket, mint a piaci árukat. A nap végén egy szolnoki Széchenyi-lakótelepi lakásban, illetve egy Halom utcai háznál tartották fogva a lányokat - az ügyben 22 sértett fiatalt kutattak fel -, akik mindvégig félelemben éltek.

A vádirat szerint a prostitúcióra kényszerített, meggyalázott és megalázott fiataloknak nem csupán a személyi szabadságuk és önrendelkezési joguk sérült súlyosan, hanem a velük történő bánásmód testi és lelki nyomort is okozott számukra. Sőt egyikük-másikuknál a normális nemi fejlődésük is csorbát szenvedett - volt, aki nemi identitászavarba került.

A ma már 31 esztendős L. Kálmán már korábban is többször volt büntetve lopás, orgazdaság, közokirat-hamisítás, jármű önkényes elvétele, emberkereskedelem miatt. Ebben a büntetőügyben L.-en, valamint a másod- és harmadrendű vádlott, ifj. és id. N. Józsefen kívül a vádlottak egy részét emberkereskedelem, megrontás, kitartottság, kerítés, személyi szabadság megsértése, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, illetve kiskorú veszélyeztetése, továbbá zsarolás, lopás és okirattal való visszaélés bűntettekkel vádolják.